A betegségek szimbolikája, avagy
hogyan olvassunk a betegségeinkből?
Az érzések azok, amelyek egy-egy
konfliktus helyzetben blokkolódnak bennünk. Hosszú-hosszú évek
során felgyülemlett energetikai gátak betegségként jelennek
meg bennünk, lehetőséget kínálva arra, hogy utunkat, amelyre
születtünk, megtaláljuk.
A betegség egy lehetőség, hogy önmagunkat, saját életcélunkat éljük. Itt a földi
életben, a kettősség világában egészség nélkül nincs betegség és betegség nélkül
nincs egészség. Az Ego az, amelyik feledteti velünk eredetünket és képességeink
tárházát.
A test, a lélek temploma. Az igaz énünkkel, isteni önvalónkkal, vagyis a lélekkel
az érzések kötnek össze minket. Ez mélyen a tudattalanunk világába van beprogramozva.
Tudatossági szintünk emelkedésével ezek a készségek és képességek feltárulhatnak
előttünk, vagyis emlékezhetünk eredetünkre.
Az élet örök változás.
Minden pillanatban, minden változik.
A következő pillanatban már nem azok vagyunk, akik az előző
pillanatban voltunk. Ez a változás legszembetűnőbben a természetben
figyelhető meg, az évszakok váltakozásában. Ha a változásnak
ellenállunk, a változás akkor is megtörténik, csak testen belül.
Ezt nevezzük betegségnek. Egy konfliktus helyzetet úgy akarunk
megoldani, hogy kifelé mutogatunk, kívül akarjunk a változást,
és mi nem vagyunk képesek arra, hogy ennek megfelelően mi is
változzunk, az eredmény a harc lesz.
A változást mindig önmagunkon belül kell elkezdeni.
Ahol rendet kell tenni az nem
más, mint a gondolatvilágunk, ami a helyzettől függően vagy
pozitív, vagy negatív irányultságú. A gondolat megszokta, hogy
jön, ezért harcolni fog, hogy életben maradjon. A gondolat
energia és nem mindegy, hogy milyen töltéssel bír.
A szándék az, ami irányt ad a gondolatnak. Amilyen töltéssel működtetjük és
áramoltatjuk ki magunkból, olyan töltéssel fog visszatérni hozzánk.
Amikor gondolkodunk, zömében a bal agyféltekénket használjuk. Ez az uralkodó
agyféltekénk. Az alternatív félteke a jobb agyfélteke. Ez hiába küld állandó
impulzust az uralkodó féltekének, az nem veszi az "adást".
A bal agyfélteke jelszava: "Minden,
ami változás, tilos!".
Nem enged új alternatívákat az élethelyzetek megoldásához, a régi mintákat
használja, amit a tudatalattiban elraktározott, mert azt hiszi róluk, hogy
ha egyszer már használtuk, a jó volt, akkor most is annak kell lennie.
Ezek a régi minták okozzák az érzelmi blokkokat energetikai szinten, a testen
belül. Hiszen a múltban használt menekülési reflex a jelen tudatosságával személyiségünkhöz
nem illik. Az érzéseink, vagyis lelkünk hiába küld impulzusokat az érzéseken
keresztül, az Ego mindezt felülírja.
Az Ego nem akar meghalni, hanem uralkodni akar.
A betegségek szimbolikájából csodálatosan tudunk olvasni az elraktározott fájdalmas
érzelmekből. A betegség számunkra térkép az egészséghez.
Ha valaki a teljes gyógyulást akarja, akkor nem csak a hagyományos orvoslást
választhatja, hanem a természetgyógyászat módszerek is segíthetnek neki.
A magyar nyelv a világon az egyik legszimbolikusabb nyelv. Csodálatosan beszél
arról, ami lelkünk titka, csak oda kellene figyelnünk rá.
A másik ilyen szimbolikus nyelv
a német és a szanszkrit.
A 21. század kora pontosan arról szól, hogy a tudatalattiban rögzült félelem
mintákat, amit sok-sok életen át rögzítettünk, megértsük és elengedjük.
Abban a pillanatban, mikor megszületünk, "valami" mindig követ bennünket,
mindig velünk van. Ez nem más, mint az árnyékunk, "árnyékos oldalunk",
ami tele van a tudatalatti félelmekkel. De ez is mi, magunk vagyunk. Éjszaka,
álmunkban ez az árnyék alakul át, elevenedik meg. Ilyenkor álmodunk rosszakat.
Csak egy "lámpást" kellene tartanunk, hogy felismerjük ezeket a félelmeket,
de ez nagy bátorságot igényel!
Pedig a félelem, olyan, mint egy szappanbuborék, ha szembe nézel vele, kipukkad,
eltűnik.
Mi a félelem?
Nem más, mint energia. Ha leblokkolódunk, leragadunk a félelembe, mozdíthatatlanná
válunk, és csak hadakozunk. Minél jobban hadakozunk, egyre jobban lehúz
bennünket. Ez olyan, mint a mocsár csapdája. Minél jobban kapálózol, annál
mélyebbre süllyedsz. A félelem így hatványozza meg önmagát, s válik egy
idő után fájdalommá. Fogságban tart minket, nem enged el bennünket többé.
Belőlünk "táplálkozik", mi pedig adjuk neki az energiánkat, tudattalanul.
Mi a teendő?
Megtanulni "megfogni" a félelem gerjesztette energiát és ezt használni
életcélunk eléréséhez.
Ez adhat új lendületet önbecsülésünknek, a bennünk rejlő mély hitnek, hogy
mi képesek vagyunk mindent megvalósítani az életben.
Selye János az 1930-as években
a montreali egyetemen tanulmányozta a stressz hatásmechanizmusát.
Ő volt az, aki felállította a stressz elméletet és a stressz
fokozatait.
Rájött arra, hogy stressz nélkül nincs élet.
Vagyis az impulzus nélküli élet = halál.
A stressz az élet hajtókereke. Ilyen impulzusok azok az élethelyzetek, amelyekkel
naponta találkozunk, és megéljük, úgy ahogy éppen sikerül.
A mai kor emberének meg kell tanulnia szembenézni a félelmekkel.
Meg kell tanulnunk másképpen gondolkodni, hogy a betegségek mögé látva az igazi
kiváló okokat megláthassuk.
Leghangsúlyosabb betegségek, mint pl. az allergia: fű-, fa- és virágpollen
allergia, ez maga az élet, hiszen a megtermékenyítés egyik eleme. Poratka,
piszok: aki erre allergiás, az, az élet sötét oldalára allergiás, vagyis a
tudatalattiban rögzült félelmei működnek. Ha a másik pólust nézzük, aki a fertőtlenítőre
és a mosószerekre allergiás az a tisztaságra allergiás.
A fémallergia egyik kiváltó oka lehet az, amikor a magzatburkot megrepesztik.
A macskaszőrre allergiás ember a szeretetre allergiás. Hiszen a macska az,
az állat, amelyik hízeleg, bújik a gazdihoz, szeretteti magát.
Az első allergiánk, önmagunk védelmi vonalának az "elsorvasztása",
ami nem más, mint a csecsemőmirigy működésének serdülőkortól való fokozatos
csökkenése. Működésének a hatékonysága 40 év felett alig éri el az 50% -t.
Vagyis az ember önmaga ellenségévé válik.
A csecsemőmirigy az első védelmi vonalunk. Az immunrendszerünk erősítését szolgálja.
Az allergiás tünetek fokozódásával asztma alakulhat ki. Az asztma tüdőhöz kapcsolódik,
ami szimbolikusan a szabadságunk. Megfulladunk, ha nem tudjuk önmagunkat szabadon
kinyilvánítani egy élethelyzetben.
Ilyen fuldoklásban volt része a magyarságnak a 30-as évek derekán, amikor a
tuberkolózis népbetegségként ütötte fel a fogát. Mi is történt a magyar néppel?
Szétszakították, a hatalmak a nép szabadságát vették el. Ugyan ez történt az
50-es években is, uralkodtak és lebénították a népet.
A gyermekbénulás szinte járványként vonult végig az országon és a legkiszolgáltatottabbakat
sújtotta, a gyerekeket.
A betegség legvégsőbb fázisa a "vastüdőbe" helyezés, a gépi lélegeztetés
volt, hogy az életüket megmentsék.
Korunk egyik "népbetegsége" a rák.
A rákos beteg konok, kemény elsősorban önmagához. Mélységes haragját is elnyomja,
nem mer szembe nézni vele. A rákos sejtek felfalják az egészséges sejteket,
vagyis a harag az, ami a testet szétrágja.
Ahogy a harag eluralkodik az ember egész testén, úgy lesz áttétes a rák. Mindig
ott kell vizsgálnunk a rákot, ahonnan elindul. Ez a gyökere a tudat alatt rögzült
fájdalomnak.
Ha a nemi szerveknél, akkor szexualitását, nemiségét nem tudja megélni. Ha
a csontrendszerben, akkor elvesztette az életben való tartását. A gyomor esetén
régóta emésztetlenül tartogatta magában a fájdalmakat. A leukémia a vérrák,
ekkor az életerejét adja fel, a vitalitását.
És még sorolhatnám a példákat és analógiákat.
Descartes gondolta a "Gondolkodom,
tehát vagyok", a racionális elme jelszava. A mai kor Weöres
Sándort idézve: a "Teljesség felé" tart.
A teljességben pedig benne van a jobb és a bal agyfélteke, vagyis a Jin és
a Jang, de mondhatjuk úgyis, hogy a női és a férfi energia egyaránt.
Nincs alá- és fölérendeltség,
mert Ösztönös, Individuális Lényünket, ami hosszú életek tapasztalásával
és kreativitásával rendelkezik, szabadon akarja önmagát (ez
a női energia) megvalósítani, saját erejével, tudásával és
bölcsességével (ez a férfi energia), itt a kettősség világában
a Földön.
Vagyis Descartes gondolata a 21. században, az új energiában, így változik:
"Érzek, Vagyok,
tehát Gondolkodom".
Amennyiben felkeltettem érdeklődését, kérem hívjon fel: Bányai Edit 06 30 295 7727 vagy küldjön e-mailt:
edit.banyai@esp90.hu
